Holdciklus

Elfogyó kifli lesz, aztán újra kitelik,

akár jó koszton tartott lábadozók arca.

A Nap helyébe lép – hisszük egy pillanatra –,

s dermedten figyeljük, ahogy fogyni kezd megint,

miként tudat alá nyomnak érzéseket:

húszéves sérelmet, nehéz gyerekkort,

– ma már széttörve, szanaszét, mi akkor Egy volt –

újholdig így lesz a világ kedélybeteg,

aztán kölcsönvett fénye újból szembesüt,

– a frissen sült kiflit minden sarkon ingyen osztják –

és föltámadt halottként lép be hozzád,

kivel csak letagadott álmaidban szembesülsz.

Nincs olyan olvasat

Mariannának

Mitől áll össze egyetlen történetté a mozdulat,

amellyel konténerbe dobod a kiürült szerelmet,

– az üveg alján némi tárgytalan gyöngédség maradt –

s a némaság, ahogy férjeddel egymás mellett hevertek,

remélve, hogy ezt a mesét a másik kezdi el?

„Once upon a time…” – és mindegy is, mi jön utána:

bonyodalom, megoldás – utóbbiban régen nem hiszel –;

nincs olyan olvasat, mely az egészet céllal felruházza.

Kapcsolódó írások:

1. Beck Tamás: Glückliches neues Jahr! Beck Tamás Glückliches neues Jahr! A Himmelpfortgassén látom, hogy héliummal...
2. Beck Tamás: Cukros vízzel Beck Tamás Cukros vízzel Olyan vagyok, akár a cukros vízzel...
3. Beck Tamás: Kilátás Beck Tamás Kilátás Egy ablakon kinézel, és a szürke ég...
4. Beck Tamás: Egy hitoktatónő öngyilkosságára Beck Tamás Egy hitoktatónő öngyilkosságára „Nem, nem tudok még emlékezni...
5. Beck Tamás: Pajzán sorok Beck Tamás Pajzán sorok (egyetértek)   Szilvinek   Elmondod, éppen...